TCS - Magzat a méhben

ennyi

Lemezcincáló: Tankcsapda - Minden jót

Igazából már évek óta nem veszem a fáradságot, hogy rendesen végighallgassam a legújabb Tankcsapda lemezeket, mert túl sok újdonságra nem lehet számítani, és nem szeretném elrontani a Tankcsapdáról tizenéves koromban kialakult képemet. Inkább a régieket szoktam hallgatni, azok ott vannak a szeren. Hogy most mégis miért is döntöttem úgy, hogy be drag and droppolom a winampba az új Técsét, fogalmam sincs.

Az viszont biztos, hogy a Minden jót címre keresztelt albumot egyáltalán nem fogom úgy ronggyá hallgatni, mint mondjuk az AC/DC-től a Black Ice-t egy év alatt, de akad pár meghallgatásra érdemes szerzemény. Mondjuk például simán lehett volna a pankos, címadó számból (Minden jót) klipet csinálni. Bár lehet, hogy ezt a Köszönet doktort a kiadó erőltette rájuk, mindenesetre nem ez a lemez legkiemelkedőbb száma.

A nyitódal egy egész jó nóta, a Csapda vagyunk, további ajánlható számok még a fent említett Minden jót, és talán még a Jön majd egy gép. A többi dal szinte egyáltalán nem üt, egyszerűen nem marad meg.

Igazából többször meg kellett hallgatni az egész produktumot, hogy meg lehessen különböztetni a dalokat egymástól, annyira egykaptafa az egész.

A recept a szokásos, nem nyitottak különösebben semmi más irányba, van egy-két Dream Theateres meg metálos riff, és ugyanez vonatkozik a szövegekre is, a sorok ismerősek már korábbról.

Lukács Laci minél öregebb, annál többet énekel számaiban (Új nap vár, Csak lazán), de ezt hanyagolni kellene, mert tisztára olyan mintha karaoke-zna szerencsétlen. A lírai dalai nem jók a Csapdának, na.

Tegye fel az a kezét, akinek tényleg bejött az Örökké tart c. szám? Na ugye. Meg annak a szövege is olyan, hogy lövésem sincs, mi a fenét is akart vele Luke mondani. Hopp, jut eszembe, mégis van pár király, lassúzós, öngyújtólengető dala Lukácséknak az ősidőkből. Például ilyen volt a Múlik, a Lopott könyvek, vagy a Föld és ég.

Mindenesetre sokkal jobb, amikor a már jól bevált Lemmy-s stílusban kajabál - amiből van bőven most is -, de úgy látszik, öregkorára tényleg minden rocksztár meghülyül.

Valahogy olyan gyorsan lemegy a lejátszóban a lemez, hogy nem is hagy maga után különösebb maradandó károsodást, és ez egy rocklemez esetén hibapont. Minimum meg akar az ember ütni valakit, vagy ilyesmi. Tinókoromban, 15 évesen, amikor meghallgattam életem első TCS lemezét, tisztára megfájdult a fejem meg ideges lettem, kötekedni akartam.

Annyira elpoposodott már jó ideje a zenekar, hogy még egy közepesre sikerült lemezüket se múlják fel régóta. Összecsapott anyag lett a Minden jót.

Ettől függetlenül még mindig nagyon szimpatikus emberek számomra, főleg Lukács. Érdekes figurának tartom, szeretem a nyilatkozatait olvasni, és azért távolról sem szégyellnivaló, hogy jelenleg ők hazánk legnépszerűbb rockzenekara, ellenkezőleg.

Mert azért az mégiscsak elég vicces lenne, ha mondjuk az Ossian lépne fel minden évben a Sziget nagyszínpadán, nem?